Üdv a fedélzeten - 1. Fejezet Megbotlottam a nyitott bőröndömben, és akkorát zakóztam, hogy az egész szoba visszhangzott a robajtól. A magassarkúm beleakadt a zsebének hálójába, a térdem a ruháim között hevert, én pedig elterülve feküdtem hason a padlón, miközben a bőrönd cipzárja a combomat nyomta. A fekete szűk mini ruhám legszűkebb része megadta magát, és éreztem, ahogy a nyitott erkélyablakon beáramló levegő simogatni kezdte csupasz fenekemet. Megborzongtam. Határozottan szerencsétlen volt a helyzetem, és komolyan el kellett gondolkodnom, hogy a francba fogok még több kár okozása nélkül felállni. Ja, azt hiszem, szép kihívás lesz. Igazából fogalmam sem volt, hogy mit kerestem egy puccos hajón a Csendes-óceán kellős közepén (na, jó nem a közepén, mert elvégre csak pár órája hagytuk el Los Angeles-t), miközben otthon annyi dolgom lett volna még, mint például számlákat várni, olvasni, mosni, takarítani, moziba menni és nem utolsó sorban DOLGOZNI. De persze voltam oly...