Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Üdv a fedélzeten

Üdv a fedélzeten  - 1. Fejezet Megbotlottam a nyitott bőröndömben, és akkorát zakóztam, hogy az egész szoba visszhangzott a robajtól. A magassarkúm beleakadt a zsebének hálójába, a térdem a ruháim között hevert, én pedig elterülve feküdtem hason a padlón, miközben a bőrönd cipzárja a combomat nyomta. A fekete szűk mini ruhám legszűkebb része megadta magát, és éreztem, ahogy a nyitott erkélyablakon beáramló levegő simogatni kezdte csupasz fenekemet. Megborzongtam. Határozottan szerencsétlen volt a helyzetem, és komolyan el kellett gondolkodnom, hogy a francba fogok még több kár okozása nélkül felállni. Ja, azt hiszem, szép kihívás lesz. Igazából fogalmam sem volt, hogy mit kerestem egy puccos hajón a Csendes-óceán kellős közepén (na, jó nem a közepén, mert elvégre csak pár órája hagytuk el Los Angeles-t), miközben otthon annyi dolgom lett volna még, mint például számlákat várni, olvasni, mosni, takarítani, moziba menni és nem utolsó sorban DOLGOZNI. De persze voltam oly...
Legutóbbi bejegyzések

Lebuktatott játék - Jackson

Lebuktatott játék - Jackson Ugye csak viccelt az előbb? Nem hiszem el, hogy ez megtörténhet velem. – Mr. Hill, érzi ezt? – nyomta meg a doki a felduzzadt bokámat, mire majd beszartam a fájdalomtól. – Hogyne érezném? – morogtam, és megpróbáltam körkörösen mozgatni, mire még élesebb fájdalom nyilallt belé. Remek. Még csak most kezdődött ez az idény, én pedig egyből a kispadra kerülök. Mit fog szólni ehhez az apám? – Attól tartok, hogy szalagszakadás, de lehet csak megzúzódott. Mindenesetre a röntgenfelvételek után többet fogok tudni mondani – tájékoztatott. – Meddig van eltiltva a meccsektől? – kérdezte az ügynököm, Sue, aki szintén bejött a vizsgálatra. – Attól függ. Ha csak zúzódott, akkor az alapszakasz negyedik fordulójában már játszhat. Ha viszont a szalag elszakadt, akkor – attól tartok –, ez a szezon elúszott, és azonnal műteni kell. Nem. A doki nem viccelt az előbb. Valóban akár a szezonomnak is vége lehet? A hideg futkosott végig a hátamon, ahogy arra gon...

Hogyan változik az emberiség? - Avagy a világ elkorcsulása lépésről lépésre

Ki most ezt olvasod, gondolkozz el azon, mit tettél eddigi életed során. Mit tartottál fontosnak egy éve, s most? Mit tettél az emberekkel régen, s most? Segítettél valaha bárkinek? Semmibe néztél valakit bármilyen adottsága vagy éppen hiányossága miatt? Először is kezdeném egy bemutatkozással. Kovács Roberta vagyok, Jelenleg még gimnazista. Mindig is fontos volt nekem mások segítése akár fizikailag, akár lelkileg is. Sajnos a bátorság, az önbizalom és a kommunikáció készség nem az erősségem, valószínű a bátorsággal függ össze. Csekély életem során sok megaláztatást kellett elviselnem, ahogy ezt leírtam korábban, viszont szeretnék kitérni egy fontos motívumra, ami végig kíséri életemet, és sajnos sokakét. Ahogy "növök fel" egyre jobban látom az emberek fejlődését, amit inkább a leépülésnek definiálnék. Óvodában "az én időmben" a gyerekek még csak a "te vagy a barátom, te nem vagy a barátom" szinten voltak, és elvették egymás játékait, vala...

Vég

Vég. Ez az a szó, mely nem eltúlozható, s látható minden egyes módban. Szerintem ez túl vad, drasztikus a jóban. Kimondatlan érzelem vesztés. Csöndbeli lét ennek kezdetén, remélvén, már jó történik. S a bevonzott képi világ valói megcsillanik, a szó elszáll. Nem maradt hatás a Vég szaván. Boldoggá tett ő mindent.

Pokol is, menny is

Igen? Így gondolod, a világot Te megoldod, amit más elrontott. Nézz vissza rám oda, hol a napsüti álmomat, és tedd rám karodat. Hallgasd csendben dalát a madaraknak, a szavát figyeld, ami halvány/talány. Szépségnek jogai enyémek, szívem hamvai elvésznek, ha megkaparint- asz. Te szörnyeteg vagy, ami átkot szór le a földre. Letepert ma. Hallgasd csendben dalát a madaraknak, a szavát figyeld, ami halált hirdetvén tanai enyémnek, szívem hamvai elvésznek, ha megkaparint. E szörnyeteg Te vagy, a szórod átkaidat le a földre. Eltemetsz ma. És már nem tudom mit akarok. Hisz a pokol is, menny is távolodik.

Értékrend halál - Avagy az erkölcs kérdés (FIGYELEM! Obszcén tartalom.)

Már számtalan, Hogy mennyi néző. Te mégse éled, A nehéz képzőt. Nem látod a fényt, Sötétben térköz. S mulatod a pénzt, Honnan, az kérdő. Megy a drog, a pia. Lábaid előtt Egy-két nagy kurva, Várja a … Persze a strici Nézi, ahogy khöm. Nemi betegség Már csak jön. Haver, gondolkozz! Nézz tükörbe már! Nem látsz csak csicskát, Aki egy tömeg „0”. Hol van a kurva? Keresed a reményt, Nem-e retkes Terhességi teszt- Et tesz le eléd. Ha pedig mégis? Zsarol a strici. Gyerek tartás, és Még hozzá tépsz is? Na, álljunk meg egy Szóra „nagy” ember. Tényleg ez kell a Szőrös töködnek? Viszkető élmény, Egy wellness központ. Nem érsz a végére, Csak vakarózol. Máris egy báb vagy, Ki a drogban, [és] A redvás koszban Más farkát szopja. Diktál a Veréb, A bagoly kussban. Látja mindenki, Báb vagy a Koboldban. Csak nevetek, A saját szarodon. Miközben várod, Segítsek szabadon. És még én vagy...

Ilyen volt, és ilyen lett - Személyes story

Mikor ovis voltam, nem a mostani városunkban laktunk. Értelemszerűen az ottani barátaimmal megszakadt a kapcsolatom, valamint az akkori babysitteremmel is. Az új oviban eleinte kedvesek voltak velem, de egy hét után (a költözés úgymond traumája miatt vérszegény lettem, és sokáig betegeskedtem) az újdonság varázsa elmúlt és elkezdtek kiközösíteni, és az volt az indokuk, mert csúnya vagyok. Egy évvel később, mivel szalajsztós voltam, átkerültem pár csoporttársammal egy másik csoportba, ott szinte csak fiú barátaim voltak és egy lány barátom. Az új csoportban nem kedveltem az óvónéniket sem, és ők sem. Az egyik megtépkedte a szoknyámat, mert egy szintén gonosz ovistársammal gonoszkodtam, a másik nénikével meg még mindig harcban állunk, ugyanis mikor öcsém még szintén oviba járt, azt mondta, hogy kinevettem öcsit, holott annak örültem, hogy ők is éppen ott voltak, ahol mi a sulival. Aztán jött a suli. Ugyanazok voltak az osztálytársaim, akik oviban csoporttársaim. Addigra már a fiúk is fo...